Falusi Zoltán értékelte a Közép csoport eddigi 21 fordulóját


Falusi Zoltán: Üdv mindenkinek! Sportos múltam kimerül abban, hogy serdülőként a Dunaújvárosi Volánban focizgattam egy kis ideig, majd a helyi kispályás bajnokságban volt egy csapatunk. Öt évet itt játszottam még. Azt mondják az első két szó, amit megtanultam születésem után a “Hajrá Újváros” volt. Ebben lehet valami, mert 1977 óta drukkolok a Dunaújvárosnak, akárhogy is hívták az elmúlt több mint négy évtizedben. A 43 év alatt talán ha 15 hazai meccsről hiányoztam… és évente 4-5 alkalommal idegenbe is elszokok járni. Sajnos a kisfiamat a közelmúltban elvesztettem, ő ha lehet még nálam is nagyobb Dunaújváros szurkoló volt, az ő örökségét viszem tovább, hogy kitartok a csapat mellett akárhogy is szerepel. Örülök, hogy hozzá tudtam járulni annak idején ahhoz, hogy az nb3foci csoport ne szűnjön meg és elinduljon töretlen népszerűsége felé…


Előzetesen a nyári igazolásokat és felkészülési mérkőzéseket látva, mindenki a Kecskemét dominanciájára számított. Várható volt, hogy a jó erőkből álló és összeszokott Iváncsa is ott lesz az élmezőnyben. Talán még idevárták sokan a Kozármislenyt is. Sötét lónak számított a Keleti csoportból átkerült ESMTK. Nem lehetett tudni, mire lesz képes a Dabas és a Monor, valamint az NB1-es csapatok tartalékai. Láthatóan gyengült a Dunaújváros és a Vác. Kíváncsian vártuk mire lesznek képesek az újoncok. E várakozások kíséretében kezdődött meg a szezon a 20-ra emelkedett létszámmal. Kissé érthetetlen volt a csoportbeosztás is, ennek legnagyobb kárvallottja az újonc Körösladány volt, amely ha másik csoportba kerül, jóval kevesebbet kellett volna utazgatnia. Nézzük meg ezek után hogyan teljesített a mezőny.

Ahogy az várható volt a Kecskeméti TE  várja az élről a tavaszt. A sok új játékossal megerősödött lila-fehéreknél kezdetben még hiányzott az összeszokottság. Pár hétnek el kellett telnie mire csapattá formálódtak, így az elején becsúsztak váratlan vereségek. Az ötödik fordulótól kezdve aztán nem volt megállás. Hét meccses erődemonstrációt tartott az alföldi alakulat. Egy kis hullámvölgy törte meg a sikerszériát a tizenharmadik fordulóban, amikor is két egymást kővető hazai mérkőzésen is csak döntetlenre futotta esélytelenebb ellenfelekkel szemben. Ezek közül kifejezetten kínos volt a hazai Szeged elleni pontvesztés. Ám a hullámvölgy elmúlt és a hátralevő fordulókban újra szárnyalt a csapat, a legvégén négy fontos rangadót is begyűjtve. Továbbra is ők az első számú esélyesek.

A Szabó István által irányított FC Dabas lett a kecskemétiek első számú kihívója. Kifejezetten jól kezdték a szezont, egyetlen vereségüket éppen a rivális Kecskemét otthonában szenvedték el. Az elmúlt években rendre a hatodik hely környékén tanyázó klub most felért a dobogó második fokára. Hat pont a hátrányuk, mert amikor kicsit is közelebb kerülhettek volna a lilákhoz, rendre egy kis banánhéjon megcsúsztak, gondolok itt az utolsó két mérkőzésükre elsősorban. Ők lehetnek tavasszal is a kecskemétiek legnagyobb ellenfelei, ráadásul ha hozzávesszük azt, hogy a jelenlegi listavezető hozzájuk látogat majd, ebből még akármi lehet…

Üde színfoltja volt a mezőnynek a Ferencváros II., talán senki sem várt ilyen jó szereplést tőlük. Azokat a mérkőzéseket amelyeket hozni kellett, rendre hozták és megnehezítették a riválisok dolgát is. Talán csak a Dabas-Gyón elleni vereség lóg ki kicsit a sorból. Ők ugye nem juthatnak fel, nagy harcban lesznek a dobogóért valószínűleg a Dabassal és az Iváncsával.

Alaposan bekezdett az Iváncsa, hiszen nyolc fordulót követően pontveszteség nélkül vezették a tabellát. Ám az ő életüket megnehezítette a koronavírus, mérkőzéseik maradtak el, és mire újra harcképesek lettek, egy kicsit már nem voltak korábbi önmaguk. Persze szorgalmasan gyűjtögették a pontokat továbbra is, ám becsúszott néhány nem várt vereség is. Ezek közül kínos volt a szegedi és az újpesti fakó elleni hazai elvesztett mérkőzések. Úgy érzem, ők tavaszra visszatalálhatnak oda, ahogy a szezont kezdték. Mindenképp dobogóesélyesek.

Nem tudhattuk mire lesz képes a Keleti-csoportból érkező ESMTK. Azután persze kiderült, ha nem is sokkal, de egy kicsit erősebb volt nekik a Közép csoport, mint a Keleti volt. Rendre az élmezőny mögött voltak, de onnan továbblépni nem nagyon sikerült. Voltak ugyan jó meccseik, mint a Honvéd MFA elleni 5-3, vagy a mislenyiek 3-1-es legyőzése, de ugyanakkor nehezen magyarázható a Dunaújváros elleni 2-3 és a hazai szekszárdiak elleni iksz. Ha dobogós helyen szeretnének végezni akkor tavasszal egy kicsivel több kell. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a 4-6. hely valamelyikére lehetnek jók.

Jól teljesített a Bp. Honvéd MFA II., amely kétszer is a zöld asztalnál szenvedett csak vereséget. A bajnokság egy szakaszában kifejezetten szép és eredményes focit játszottak, ami aztán Iváncsán ért véget. Úgy tűnt a legvégére elfogytak. Így is borítékolható nekik az 5-10. hely valamelyike a legvégén.

Ellentmondásos a Kozármisleny őszi teljesítménye. Voltunk páran, akik dobogóra vártuk a baranyaiakat. Mondhatjuk jól kezdtek, de az ő életükbe is be-be zavart a vírus. Rangadókat nem tudtak nyerni és a végére nagyon csúnyán elfogytak. A hetedik helyen állnak, nagyjából ennek környéke várható a szezon végén is.

Ugyanennek a fordítottja mondható el az Újpest II. csapatáról. Sokáig úgy tűnt bebábozódtak a 12. hely környékére, aztán az idény vége sikerült nekik talán a vártnál is jobban, így felzárkóztak a nyolcadik helyre. Slussz poén volt a legvégén az elmaradó iváncsai mérkőzés pótlása ahol nem várt diadalt arattak. A tizedik hely környéke borítékolható számukra a legvégén.

A középmezőny oszlopos tagjaivá vált a Taksony, a Paks II, a Dabas-Gyón és a Monor. Talán a monoriaké a legkínosabb helyzet, hiszen a 12. hely alapos visszaesésnek tűnik tőlük, olyan megmagyarázhatatlannak tűnő eredményekkel, mint a hazai Dunaújváros és Hódmezővásárhely elleni vereségek. Taksonyban viszont elégedettek lehetnek, főleg a tavaly őszi és a mostani szezon eleji bukdácsolás után, kifejezetten jónak tűnik a kilencedik helyezés. Pakson sem lehetnek nagyon elkeseredve, a gyenge kezdés után szépen összekapták magukat, jelenleg a kieső helyektől is távol vannak. A gyóniak nagyjából azt hozták ami várható volt tőlük, akadt ugyan néhány emlékezetes meccsük, pl. a Kecskemét vagy a Ferencváros II. legyőzése, de a pontrablás a helyi riválistól is ide sorolható. Ez a négy gárda nagyságrendileg a legvégén is ide várható ahol most vannak. Talán a Monornak kellene még kicsivel jobban összekapnia magát, mert ők voltak a 15. helyen is a szezonban.

A korábbi évekhez képest alaposan visszaesett a Dunaújváros. Minden idők leggyengébb szezonkezdete Lőrincz Emil vezetőedző állásába került. Utána Jakab Elek irányításával némiképp összekapta magát a gárda, de pár fordulón át a sok sérülés okozott nehézséget. A legvégére aztán újra összekapták magukat, ami arra volt elég, hogy elkerüljenek a veszélyes zónából. Annak fényében, ami zajlik most a városban (Vasmű csődhelyzet, ellenzéki győzelem az önkormányzati választásokon, így megszűnő kormányzati támogatások, aminek a sport a jelentős kárvallottja) a 13. hely még akár jónak is mondható. A legvégén a 10-14. hely környéke várható a csapattól.

Jól kezdte a szezont az újonc Körösladány, amely aztán látványos vesszőfutásba kezdett. A legvégén sikerült kozmetikázni az őszi mérlegen, amely elég volt ahhoz, hogy elmozduljanak a kieső helyekről. Úgy gondolom minden esélyük meg lehet a végén a bennmaradásra.

Borotvaélen táncol a Vác, amely legtöbbször csak a riválisok botlásaival jutott előrébb. Persze akadtak jó szériáik is, volt két alkalommal is egy-egy négyes veretlenségi sorozatuk. Ám mindez csak a nem éppen biztonságot adó 15. helyhez volt elég. Tavaszra nagyon össze kell magukat szedni, de meglehet a bennmaradás.

Jól indult a Hódmezővásárhely szezonja, aztán következett egy tíz (!) meccses vereség széria, ami természetesen edzőváltást is hozott magával. Ezután úgy tűnt feltámadnak, de az utolsó három mérkőzésen szerzett két pont újra visszataszította őket a kiesést jelentő 16. helyre. Veszélyes, de nem reménytelen helyzetben vannak. Nem lesz könnyű a bennmaradás kiharcolása.

Nem teszi a kirakatba őszi szereplését a Rákosmente. Talán némileg meglepetésnek tűnik a jelenlegi helyezésük. Nagyon kínos és nehezen magyarázható a hazai körösladányi 1-5, és a váci 1-3-as mérkőzésük, amelyek a bennmaradásnál kulcsfontosságúak lehetnek… Én egyszer láttam őket játszani az ősszel, akkor is kikaptak, de nem játszottak rosszul, akkor nem is értettem hogyan állhatnak a 17. helyen. Minden lehet, de úgy tűnik jelenleg, hogy ők lehetnek az egyik kieső a legvégén. Nagyon nagyot kell menni tavasszal, hogy sikerüljön bennmaradniuk.

Nincs könnyű helyzetben a Szekszárd sem. Annak érdekében, hogy sikeres tavaszuk legyen elsősorban a hazai katasztrofális mérlegen kellene javítaniuk. Itt is edzőváltás történt menetközben. Talán egy jó felkészüléssel és igazolásokkal meg kell próbálni a bennmaradás kiharcolását.

Szinte biztos kiesőnek tűnik a Szegedi VSE. Őszi legnagyobb sikerük a kecskeméti pontszerzés és a hazai iváncsaiak elleni győztes meccs lehet. Ám ez édeskevés az üdvösséghez, hiszen a riválisokat nem sikerült legyőzni, sem megelőzni. Sőt Szekszárdon csúnyán ki is kaptak a legvégén. Nem valószínű, hogy sikerül bennmaradniuk.

A Majos tiszteséggel küzd, de nekik úgy fest magas szint az NB3, igazából náluk az a kérdés, hogy sikerül-e úgy távozni majd, hogy legalább egy meccset meg tudnak nyerni.

Be the first to comment

Leave a Reply