Varga Attila készen áll a feladatra. Interjú a Ceglédi VSE volt vezetőedzőjével

A nyáron a másodosztályba feljutott együttesek közül a Mosonmagyaróvár a 6., a Nyíregyháza a 10., a Dorog a 15., a Kozármisleny a 16., a Cigánd a 18., a Cegléd a 19., a SZEOL a 20. helyen telel. A Mosonmagyaróvár a 10. forduló után nyolc ponttal még a 19. helyen állt, mégis megkapta vezetőedzőjük a bizalmat, de ez pl. Cegléden nem így történt. Varga Attilával a ceglédiek volt mesterével beszélgettünk.

 

varga-attila.jpg

 

– Mi történt nyáron a feljutás kiharcolása után. Milyen feladatok vártak rátok az NB2 rajtja előtt?

– Minden a szokásoknak megfelelően zajlott. Időben elkezdtük a munkát az NB2-re. Megfelelő körülmények között dolgoztunk, egy nagyon jó felkészüléssel, jó eredményekkel vártuk a bajnoki rajtot. Mivel tizenhárom játékos érkezett, a legfontosabb az volt, hogy a keret kialakítása után egy teljesen új csapatot kellett építeni, ami egyáltalán nem volt zökkenőmentes.

– Hány olyan játékos volt az NB3-as csapatból, amelyik stabilan játszani tudott a másodosztályban?

– Egy NB3-as keret sosem alkalmas a másodosztályra. Nálam a feljutó csapatból öt játékos volt, akik meghatározó szerepet kaptak az NB2-ben.

– Úgy tűnik, hogy jó nagy szakadék tátong az NB2 és az NB3 között. Elsősorban ez mely tényezőkben csúcsosodik ki?

– Szervezettségében, infrastruktúrájában, iramában teljesen összehasonlíthatatlan a két osztály. Nyilvánvaló az is, hogy az NB2-ben való szereplés olyan terhekkel jár, amit tudni kell felvállalni.

– Mi a véleményed arról, hogy a nyáron feljutott hét csapatból négynél (Nyíregyháza, Cegléd, Cigánd, SZEOL) edzőváltás történt?

– Nem tisztem megítélni máshol mi miért történt. Cegléden nagyszerűen kezdtük a bajnokságot (az is az én munkám volt)… kiválóan meneteltünk, de tudtam, hogy nem lesz ez mindig így mert várható volt, hogy előbb-utóbb jönni fog egy hullámvölgy, ami szerintem a profi sport egyértelmű velejárója. Másfél év alatt az első ilyen Cegléden az állásomba került, de hogy nem volt jó döntés azt bizonyítja a közeli múlt. A 11. fordulóban, amikor engem leváltottak az a Cigánd öt ponttal volt lemaradva a CVSE mögött, aki most négy ponttal megelőzi volt csapatomat.

– Lenne-e olyan dolog, amit másképp csinálnál?

– Nem vagyok hibátlan, de azt tudom, hogy mindent feláldoztam a Ceglédi futballért. Ki merem jelenteni, hogy közmegelégedésre is jól dolgoztam. Szerettek és a mai napig elismernek a városban. Jó volt minden, ahogy volt…

– Mi volt a legpozitívabb élményed a másodosztályban?

– Van már mögöttem annyi tapasztalat, hogy egy dolgot nem ragadnék ki. Két aranyérem, egy ezüst, két feljutás az eddigi eredményem edzőként. Három csapatnál dolgoztam az NB2-ben, volt lent és volt fent, de egyszerűen szeretek dolgozni és élvezem minden pillanatát.

– Mit ajánlanál a másodosztályba igyekvő együtteseknek? Mire figyeljenek oda?

– Az NB3-as feljutóknak ahhoz, hogy zökkenőmentesen tudják működtetni a klubbot, meg kell két-háromszorozni a költségvetést, aki ezt nem látja, az nagyot téved. Az NB2-nek 200 millió forint alatt neki sem érdemes vágni, hiszen magasabbak a követelmények.

– Jelenleg mivel foglalkozol? Szeretnél-e visszatérni a labdarúgásba?

Eddig sem szakadtam el a labdarúgástól. Ceglédi távozásom után INSTAT elemzőként segítettem 2-3 NB2-es csapatnak. Szeretnék bizonyítani olyan helyen, ahol vannak tervek, célok és kihívások. Motivált vagyok, sikerre éhes és kész vagyok a feladatra. 

Szécsi József