Újjá szeretnék építeni a komlói labdarúgást. Interjú Bolboaca Augustin vezetőedzővel

A téli pihenőig mindössze egy pontot sikerült összegyűjteniük a komlói labdarúgóknak, így a tavaszi szezonban nagyon nehéz feladat vár majd rájuk. Bolboaca Augustin-nal, a Komlói Bányász nemrég kinevezett vezetőedzőjével beszélgettünk.

 

bolboaca-augustin.jpg

 

– Az utolsó forduló, a tavaszi szezonból előrehozott mérkőzés előtt vette át a Komlói Bányász labdarúgócsapatának irányítását. Azért nem várt a téli szünetig, mert éles helyzetben akarta látni a játékosokat?

– Egy képet akartam kapni  a csapatról, hogy tudjam, kire számíthatok januártól. Kíváncsi voltam, hogy állnak hozzá az utolsó meccshez és hogy valóban tényleg csak ennyire voltak-e képesek ebben a félévben.

– Gyulán alig negyedórával a meccs vége előtt kapták a gólt, így nem sok hiányzott ahhoz, hogy megduplázzák addigi pontjaik számát. Milyen tapasztalatokat szerzett?

– Nagyon jó volt visszatérni az NB3 légkörébe és úgy gondolom, hogy azért nem szereztünk pontot/pontokat, mert a srácok nem hittek saját magukban, pedig a 60-70. perc között eldönthettük volna a mérkőzést, de ehhez hozzátartozik, hogy az első félidőben több gólt is kaphattunk volna.

– A bajnokság végén a 14-18. helyezettek, valamint a három csoport legrosszabb 13. helyezettje kiesik majd. Önöknek jelenleg 1 pontjuk van, s hússzal vannak lemaradva a még bennmaradó helytől. Miként látja az esélyeket?

– Nálam februárban kezdődik a bajnokság, én az első nyolc csapathoz próbálok közelíteni, nem nézem a közvetlen előttünk lévő együtteseket. Nekünk most már nincs veszítenivalónk így minden meccsen csakis a győzelemre fogunk törekedni.

– A vezetőség milyen elvárásokat fogalmazott meg?

– A vezetőség egy olyan labdarúgócsapatot szeretne látni, ahol a pályán belül és kívül is összefognak a játékosok. Szeretnénk újjáépíteni a Komlót, mert a név és a múlt erre kötelez minket. Nem állapot, hogy a fél ország röhög rajtunk és tippelgetnek, hogy hány éven belül szerezzük meg az első győzelmünket.

– Miként  fognak felkészülni a tavaszra?

– Aki már volt játékosom az tudja, hogy a téli felkészülés a kedvenc időszakom. Kőkemény 5 edzés, ebből 3 futóedzés és 2 labdás edzés, illetve minden hétvégén meccs.

– Milyen változást tervez a játékosállományban, mely posztokat szeretné megerősíteni?

– Hat játékos biztosan távozni fog több okból is. Két védőt és egy csatárt mindenképpen szeretnék igazolni, és ha sikerül, akkor egy olyan keret alakulhat ki amivel meg leszek elégedve.

– Hány ponttal lenne elégedett a bajnokság végére?

– 20-25 pont a célom, és ha nem teljesítjük ezt a minimális célkitűzést, akkor csak is kizárólag az én felelősségem lesz, mert a keretet és a felkészülést én rakom össze, hiszen a vezetőség megbízik bennem.

– Játékosként a kolozsvári Universitatea Cluj-nál rúgta a labdát, majd Komlón, Bogádon és a Pécsi VSK-nál játszott. Edzőként szintén Bogádon és a Pécsi VSK-nál dolgozott, majd legutóbb a Bóly edzéseit vezette. Milyen lényegi különbségeket lát a román és a magyar labdarúgás között?

– Húsz éve itt élek és labdarúgással foglalkozom, nem szeretném kritizálni a magyar labdarúgást, de ilyen ország nincs még egy a világon. A játékosok döntik el, hogy ki legyen az edző, hány edzésen vegyenek részt, milyen poszton játszanak.  25 évesen már túl vannak a “32.”-ik csapatukon. Ráadásul mindenük megvan, nem nagyon kell küzdeniük semmiért sem és nem igazán az a céljuk, hogy futballisták legyenek. Romániával ellentétben, ahol mi mindent, amit a labdarúgáson keresztül kapunk, azt próbáljuk visszaadni a pályán.  Romániában sokkal nehezebb körülmények között élünk és sportolunk, ezért a mai napig nem felejtem el – bárhol is dolgozom – hogy én itt vendég vagyok, s tőlem telhetően mindent megteszek a magyar labdarúgás előrelépéséért. 

Szécsi József