Presztízsmeccset nyert az Iváncsa. Interjú Szauter Istvánnal

– Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok olvasó hirtelen azt sem tudná megmondani, hogy hol van Iváncsa. Bemutatnád néhány mondattal a települést?

– Természetesen. Iváncsa Fejér megyében található község mely Dunaújváros és Ercsi között az M6-os autópálya mellett terül el. Körülbelül 2800 fő lakja.

– Nyolc pont előnnyel nyertétek meg a Fejér megyei bajnokságot, majd a Balatonlelle elleni osztályozót is sikerrel vettétek, idegenben 5-1-re nyertetek. Mi történt ezt követően? Miként készültetek az NB3-ra?

– A csapat zsinórban négy éven keresztül megnyerte a megyei bajnokságot így már nagyon érett az osztályváltás. Az osztályozón tavaly még elbuktunk /Veszprém ellen/ idén már ezt az akadályt is sikerrel vettük. A vezetőknek sok feladata volt mert több pontban is elmaradásunk volt az NB3-as követelményektől (játéktér, öltözők, mellékhelyiségek), de a rendelkezésre álló hat hét elég volt, így nem kellett „albérletbe” költöznünk ami egy újonc csapatnak nagyon fontos.

– Váltás történt a kispadon. Mi volt ennek az oka?

– Masinka Lászlónak nem volt meg az NB3-hoz szükséges licensze így Domján Attila és Bozai Attila vették  át tőle a stafétát. Ezúton is szeretném megköszönni a közös munkát  „Masinak” , sokat tett érte, hogy az Iváncsa feljusson!

– Mely posztokat erősítettétek meg a nyár folyamán?

– Nincs olyan csapatrész ahova ne jött volna erősítés,  a kapustól a csatársorig. Nem számoltam még meg, de legalább 8-9 új játékos érkezett és ennek megfelelően körülbelül ugyanennyi távozott is. Volt aki légiósként nem szerepelhetett már, volt aki a munkát nem tudta összeegyeztetni az edzésekkel, illetve voltak olyanok is, akikkel már az új stáb nem számolt.

– Két vereséggel kezdtétek a bajnokságot, de egy hete az RKSK ellen már megszereztétek első bajnoki pontotokat. Miként készültetek a Dunaújváros ellen?

– Bele volt kalkulálva, hogy a sok új játékos és a magasabb osztállyal járó nagyobb iram miatt pár forduló rá fog menni, ezért nem voltunk kétségbe esve az első két vereség után. Az RKSK-nál is nyerhettünk volna ha a 60. percben nem fogyatkozunk meg, hiszen addigra már komoly mezőnyfölényben játszottunk. Emberhátrányban persze már nem lehettünk elégedetlenek az egy  ponttal.

– Korán vezetést szereztetek, de az első félóra végén egyenlített a Dunaújváros. Majd a mérkőzés hajrájában sikerült belőnötök a győztes találatot. Milyen volt a mérkőzés? Mely csapatnak volt több helyzete?

– Bár egy Iváncsa – Dunaújváros presztízs meccsnek számít a megyében mi nem készültünk másként mint korábban. Ismertük őket így tudtuk, hogy miben erősek és azt is, hogy  miben gyengék. Amilyen információk jutottak el hozzánk a héten abból sejteni lehetett, hogy a koncentrációjuk nem lesz 100%-os, ennek megfelelően tudtuk, hogy komoly győzelmi esélyünk van.

– Miként estek a gólok?

– Az első gólunk egy szerencsésen megpattanó szabadrúgásból született, ami után nagy nyomást helyezett ránk a Dunaújváros. Bár komoly helyzetig nem jutottak,  a  30. perben egy jobb oldalon futó  támadásból kiegyenlítettek. A meddő nyomás a szünetig megmaradt. A második félidőben egyre inkább eltűnt  a két csapat között a különbség, itt a játékrész nagyobbik felében úgy gondolom a mi akaratunk érvényesült. Ők kihagyták a meccslabdát mi pár perccel később ezt megbüntettük. Játszottunk már jobban is ennél, de pont ettől is szép a foci, hogy nem mindig azt nyered meg amelyiken a legjobban játszol.

– Egy ilyen siker erőt és önbizalmat adhat. Milyennek ítéled meg a Közép csoport mezőnyét? Mire lehet képes a bajnokság során az Iváncsa?

– Nagyon kellett ez a győzelem mert így nyugodtan dolgozhatunk tovább a hétköznapokban. A bennmaradást tűztük célnak a szezon elején így nekünk minden győzelem nagyon fontos. A mezőnyt nem ismerem, de mindenképp bennmaradást várok a csapattól mert látom, hogy hétről hétre jobbak vagyunk.

Szécsi József