Interjú Uray Attilával a Felsőtárkány vezetőedzőjével

A tervek szerint múlt év nyarán a Mezőkövesd Zsóry FC fiók együttesévé vált volna a Felsőtárkány. Ezt nem engedélyezte a Magyar Labdarúgó Szövetség, így minden maradt a régiben. A tárkányiak végül egyedül is helytálltak, tizenegyedik helyen zárták az őszi szezont. Az elmúlt hetekben viszont rossz híreket lehetett hallani az együttes felöl. Uray Attilát a csapat vezetőedzőjét kérdeztük.

 

uray-attila.jpg

Fotó: Kocsis Norbert

 

– Mi a helyzet a csapat körül? Arról lehetett értesülni, hogy jó pár játékos távozott a tél folyamán.

– Sajnos igaz a hír. A csapattól távozott: Kaszás Norbert, Nagy Zoltán, Juhász Richárd, Tölgyesi Viktor, Nagy Dániel, Babos Barnabás, Reznek Donát, Szívós Márk, Csirmaz István, Herczeg Péter. Papp Szilárdról még nem tudok biztosat, de ő is távozni szeretne.

– Egyáltalán tudjátok majd folytatni a bajnoki küzdelmeket?

– Indulni fogunk.

– Hány játékos maradt?

– Tizenkét mezőnyjátékos és két kapus. Ennyien vagyunk. A harmadik számú kapusunk, a Rajna Lóránt is elment.

– Nincs elég pénz? Kiszállt a támogatótok?

– Maradjunk abban, hogy voltak finanszírozási problémák, melyeket a vezetők megpróbálnak orvosolni.

– Az utánpótlásból fel tudjátok tölteni a játékosállományt?

– Onnan nem. A tárkányi utánpótlás nem megfelelő erősségű ahhoz, hogy segíteni tudjanak a játékosai a felnőtt csapaton.

– Térjünk vissza az őszi szezonra. Hogyan értékeled a csapat teljesítményét?

– Vegyesek az érzéseim. A mérkőzések döntő többségén mi domináltunk. Sokkal több pontot tudtunk volna szerezni abban az esetben, ha a kihagyhatatlan helyzeteket értékesíteni tudjuk.

– Az utolsó fordulóban legyőztétek a Cigánd együttesét. A legszívesebben erre a meccsre emlékszel vissza?

– Volt néhány jó mérkőzésünk. Meg kell említenem a tiszaújvárosi győzelmet, ahol nagyon magabiztos játékkal szereztük meg a három pontot, illetve a DVTK elleni sikert, ahol előző munkahelyem és volt játékosaim ellen arattunk nehéz győzelmet. A Cigándon szerzett három pont azért volt nagyon értékes, mert előzetesen mindenki leírt minket.

–  Ha jól tudom a hétvégén teremtornán vettetek részt. Milyen eredményt értetek el?

–  Édesapám Uray Attila öt éve hunyt el. Minden mérkőzésemre elkísért, gyerekkoromtól egészen a haláláig. Nagyszerű ember volt, mindenki szerette. Évente teremtornát szervezünk az emlékére. Most negyedikek lettünk mely nem túl jó eredmény a részünkről, de az volt az elsődleges, hogy a torna jól sikerüljön, az eredmény másodlagos. Amúgy telt ház volt.

– Hogyan készültök a tavaszi szezonra?

– Minden hétköznap délután edzést tartunk, s a hét közepére és hétvégére edzőmeccseket tervezünk.

– Hogy látod, mi szükséges ahhoz, hogy bennmaradjatok?

– Mindenképp igazolnunk kell csapatrészenként egy-két meghatározó játékost. Olyanokat, akik képesek eldönteni a mérkőzéseket.

Szécsi József