Hetet egycsapásra. Kiütötte a debrecenieket a Liza. Interjú Boda Józseffel

 

boda-jozsef.jpg

– Remekül kezdtétek a szezont a Diósgyőr tartalékcsapatának legyőzésével, de ezt követően számomra váratlanul háromgólos vereséget szenvedtetek Tállyán. Mi történt?

– Igen, én is úgy éreztem, hogy jól sikerült a bajnoki nyitány. Ráadásul otthon kezdhettünk, így kötelező volt nyernünk. Szerencsére így is lett. A második fordulóban hosszú út várt ránk, úgy készültünk, mint egyébként minden más esetben is, hogy nyerni fogunk. Sajnos nem így történt. Nem jöttek a jó megoldások, a passzok, a második labdákat rendszeresen a tállyai alakulat gyűjtötte be. Ránk erőltették futballjukat és csak kevés párharcot tudtunk megnyerni. Meglepő, de nem érdemtelen győzelmet arattak. 

 – Az elmúlt hétvégén viszont kiszakadt a gólzsák. Ritka, hogy egy csapat már a 7. percben 3-0-ra vezessen. Egyszerűen lerohantátok a debrecenieket?

– Rengeteget készültünk és óriási elánnal és bizonyítási vággyal futottunk ki a pályára, hogy elfelejtessük az előző heti bakit. Mindent a győzelemnek rendeltünk alá, és kellő odaadásunknak és remek csapatmunkánknak köszönhetően sikerrel jártunk. Úgy vélem, hogy minden hazai meccsen meg kell mutatnunk, hogy ez a mi otthonunk, a mi hazánk, és itt úgy kell alakulnia mindennek, ahogy mi szeretnénk! Hála az égnek, hogy ezúttal így is történt.

– Végül meg sem álltatok hét találatig, ezek közül hármat te szereztél. Hogyan estek a gólok?

– Meglátásom szerint ilyen különbséggel is teljesen megérdemelt a győzelmünk. Az első gólom egy átlövésből született, amit Pölöskei Péter készített elő egy remek sarkalással. Átvettem és nagyjából 17-18 méterről a rövid kapufához rúgtam a labdát. A második szintén átlövésből született, a jobb szélről hoztam befelé a lasztit, s egy igazítás után a hosszú felsőbe helyeztem azt. laugh A harmadik találatom egy büntetőből esett, ami azért is érdekes, mert eredetileg kapusunk Bonica Sebastian volt kijelölve, de ő átadta nekem a lehetőséget, hogy minél előbb elérhessem a harmadik találatomat. A 11-est magabiztosan értékesítettem.

– Az elmúlt évek pontvadászataiban rendre öt gólig jutottál, most három forduló után már négynél jársz. Hány találattal lennél a végén elégedett?

– A szezon előtt kitűztem, hogy még ebben a félévben el szeretném érni a tíz találatot. Úgy érzem, hogy még több munkával, és ugyanilyen alázattal, hozzáállással elérhetem a kitűzött célomat, de a legfontosabb a csapat győzelme és, hogy minél előrébb végezzünk a tabellán.

– Weboldalunkon korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a nyáron remekül igazoltatok, s akár meglepetést is okozhattok majd a bajnokság folyamán. Te hogy látod ezt?

– Vissza szeretnénk jutni az élbolyba, ahol a helyünk van. Bele akarunk szólni a dobogós helyekért való küzdelembe. Képesnek érzem a csapatot erre, amennyiben minden egyes bajnokin ugyanilyen hozzáállással fogunk pályára lépni. Nálunk tényleg az a jelszó, hogy egységben az erő! Segítjük egymást a csapat jó szereplése érdekében. Köszönöm az ismételt figyelmet. Továbbra is hajrá Erzsébet! Hajrá Liza!!!

Szécsi József