– Utoljára még október végén a Sárvár ellen tudtak nyerni. Milyen problémákkal kellett megküzdeniük?
– A problémák visszanyúlnak a tavalyi bajnokság végére, amikor is a Diósdi csapatból összesen 3 játékos maradt a nyári kezdésre és ők sem a kezdő együttesből. Így egy teljesen új csapatot kellett építeni, s ez nem volt problémamentes, mivel 5 hetünk volt a bajnoki rajtig. Sajnos az érkező játékosok különböző edzettségi állapotban voltak, ezért arra is figyelnünk kellett a felkészülésnél, hogy ne terheljük túl őket. A bajnokság első szakaszában voltak szép győzelmeink, de sajnos olyan vereségeink is, amelyek elkerülhetőek lehettek volna, ha jobban koncentrálunk bizonyos helyzeteknél. Az is nagyon meghatározta a szereplésünket, hogy amíg elől gólképtelenek voltunk, addig hátul nagyon is gólképesek.
– Az egész mezőnyben Önök kapták a legtöbb gólt (53-at). Elsősorban mi ennek az oka, és hogyan próbáltak ezen változtatni?
– Ez főként az egyéni hibákra vezethető vissza, amik döntőnek bizonyultak. Hiába kezdtük jól a mérkőzéseket, kihagytuk a helyzeteinket, hátul pedig rögtön kihasználták az elkövetett hibáinkat. Ezen változtatnunk kellett, ezért kapust, védőket, középpályásokat és támadókat is igazoltunk télen. 10 játékostól megváltunk és 9 pedig érkezett.
– Hogy sikerült a téli felkészülés?
– Jól sikerült, 9 mérkőzésen tesztelhettük az új játékosokat, a játék és az eredményesség is sokat javult az őszhöz képest, bár az edzőmérkőzés mindig más, nem lehet összehasonlítani a bajnokival.
– A tavaszi szezon első mérkőzésén 4-0-s vereséget szenvedtek Veszprémben. Ekkor úgy tűnt, hogy ott folytatják ahol ősszel abbahagyták. Mi történt a csapattal ezen a meccsen?
– A Veszprém ellen sajnos a játékosok nem tudták elviselni azt a terhet, amelyet ez a mérkőzés jelentett, semmit nem tudtak megvalósítani abból, amit gyakoroltunk és az edzőmérkőzéseken jól működött. Ráadásul a hazai csapat nagyon motivált volt és tulajdonképpen helyzet nélkül rúgott 3 gólt nekünk az első félidőben. Ezután már nem volt esélyünk, és ha a kapusunk nem véd szenzációsan a 2. félidőben, akkor még több gólt kaphattunk volna.
– Miként készültek a Hévíz ellen? Milyen taktikával küldte pályára labdarúgóit?
– Úgy próbáltuk felkészíteni a csapatot, hogy levegyük a terhet a vállukról és ne legyenek görcsösek, bár a győzelmi kényszer azért ott lebegett a szemük előtt. Játékrendszert váltottunk erre a mérkőzésre, felkészülve az ellenfél rendszerére, ami védekezésben elég jól működött.
Videó: Viktor Poczos the goalkeeper
– Ezúttal nem kaptak gólt. Milyen más összetevői voltak sikerüknek?
– Kidolgozott gólhelyzete sem volt a Hévíznek. Nem alakult ki szép játék, inkább a küzdelem dominált. És újra úgy küzdöttek a sikerért a játékosok, ahogy mindig is elvárható lenne tőlük.
– Egy öngóllal nyertek, melyet egy jól hangzó nevű labdarúgó Czibor Zoltán ért el. Hogyan történt?
– Egy kapu elé lőtt szabadrúgásunk megpattant a lábán, így került a hálóba a labda.
– Miként látja a Nyugati csoport erőviszonyait? Mely csapatok lehetnek majd bajban a bajnokság végén?
– A Nyugati csoportban is (akárcsak a másik két csoportban), bármi megtörténhet, nincsenek előre lefutott meccsek, könnyen borulhat a papírforma, mivel nagyon jól felkészített csapatok alkotják a csoportot. Azt, hogy ki lehet bajban a végelszámolásnál, még nem lehet tudni, de szerintem a Tatabányán (amelyet kizárás fenyeget) és talán a Komáromon kívül mindenki reménykedhet, hogy NB3-as marad jövőre is.
Szécsi József