Az NB3 Keleti csoportjában ezüstérmes helyen végzett a Monori SE. Horváth Dávid vezetőedző évértékelője

– Az ezt megelőző bajnokságban, még a Közép csoportban, a 12. helyen zártatok. Most pedig egy fordulóval a pontvadászat vége előtt már biztossá vált, hogy a Keleti csoport második helyén végeztek. Hogyan értékeled a csapat idei teljesítményét?

– Már a rövid statisztika alapján is kitűnik, hogy komoly előrelépés történt a csapat életében és eredményességében. Ahogy az egész harmadosztály közelít a profi futballhoz, úgy ezt szükségszerűen nekünk is meg kell tenni, hiszen ha nem tesszük, elveszünk a süllyesztőben. Nyáron felállítottunk egy új szakmai koncepciót a Sportigazgatónkkal, dr. Selei Andrással, a Szakosztályvezetővel, Bajári Tamással és Gábor Attila Elnök úrral közösen, amelyhez egész szezon során tartottuk magunkat, ezáltal egy év alatt is komoly fejlődésen ment keresztül a csapat. Összességében elégedett vagyok a teljesítménnyel, ami az ezüstéremhez volt elég, de látom is a potenciált, amit még kihozhatunk magunkból a jövőben. Ennek a még jobb eredménynek a vezetők most sem szabtak határt, hiszen megkapta az egyesület az NBII-es licencet, ami szintén annak a fejlődési folyamatnak a része, amit említettem.

– Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, hogy akár az első helyre is odaérhettek. Mely dolgok hiányoztak ehhez?

– A bajnokság első harmada parádés volt! Aztán bejöttek olyan pontvesztések, ami egyértelműen abból adódott, hogy egy kicsit megnyugodtunk és vesztettünk a harciasságunkból. Majd kemény munkával újra vissza tudtuk hozni a kellő pontszámot és minden úgy nézett ki, hogy senki nem szerez nálunk több pontot a téli szünetig… De egy máig nehezen feldolgozható meccsen nem csak vereséget szenvedtünk, de három játékosunk is a kiállítás sorsára jutott az utolsó “őszi” fordulóban. A felkészülésünk így nem olyan hangulatban telt, mint nyáron, miután frissen, szenvedéllyel tele vágott neki a csapat a pontvadászatnak és időkérdése volt sajnos – még ha bíztam is benne, hogy nem lesz – de egy hullámvölgybe került a csapat a tavaszi 3-6. forduló között. Ebben az időszakban olyan előnyt gyűjtött a Kazincbarcika ami behozhatatlannak bizonyult.

– Az ősszel 2-0-ra legyőztétek a Kazincbarcikát, majd tavasszal 2-2-es döntetlenre végeztetek egymással. Ezek alapján megérdemeltnek érzed a Kazincbarcika bajnoki címét?

– Megérdemelt a Kazincbarcika bajnoki címe, hiszen a többi csapat ellen ők több pontot szereztek, mint mi, bajnoki rendszerben ez számít semmi más. Éppen ezért fájó a tabella hátsó régiójában szereplő gárdák elleni bukdácsolásaink, mert a bajnok ellen négy pontot gyűjtöttünk be.

– Melyik mérkőzések voltak azok, amelyeken a leginkább elégedett voltál a csapat teljesítményével?

– A hazai Kazincbarcika elleni 2-0-ás győzelmünk fantasztikus volt, de átélni a Tállya ellen az utolsó öt percben történt fordítást (2-1) olyan élmény, amit biztosan fogunk még emlegetni. Ezen kívül voltak kevésbé látványos taktikai győzelmeink, viszont annál fontosabb három pontok.

– Mely játékosokat emelnél ki a teljesítményük miatt?

– A keret összes játékosa tett azért, hogy előkelő helyen végezzünk. Természetesen eltérő mennyiségben, de mindenkinek jár az elismerés! Többen is időszakosan kiemelkedtek, de két olyan játékos volt, akiket feltétlen kiemelnék: Bozsó Antal nevét nem véletlenül skandálták a szurkolóink, nagy közönségkedvenccé vált bravúrjaival és megjelenésével! Balanescu Dániel pedig a megyei első osztályból érkezve csapatunk húzóembere lett.

– Mire számítasz az utolsó fordulóban a BKV Előre ellen?

– Lélektannak lesz a legnagyobb szerepe ezen az összecsapáson. A BKV az életéért harcol, ami átmehet görcsösségbe is, nekünk arra kell ügyelnünk, hogy a biztos helyezés tudatában a felszabadultság ne csapjon át könnyelműségbe. Példa lehet a Kazincbarcika, amely mióta megszerezte a bajnoki címet kettőből kettő győzelem a mérlege.

– Hogy telik majd a nyár? Hány hét szabadságot kapnak majd a játékosok?

– Az utolsó bajnoki másnapján tartjuk az évzárónkat, mely éremosztással lesz színesítve. Három hét pihenő következik, hogy kipihenjék ezt a hosszú idényt a játékosok.

Végül szeretném megköszönni Selei Ernőnek, a BSS 2000 Kft. tulajdonosának, hogy hitt bennünk és támogatásával biztosította a csapat nyugodt működését, ez az alapja volt ennek az eredményes szezonnak. Köszönet azoknak a szurkolóknak, akik végig a csapat mellett voltak és kétséget kizárólag kijelenthető, hogy megmozdult valami a monori labdarúgás életében. Nekünk a szakmai stábbal, vezetőkkel és a játékosokkal együtt az a célunk, hogy tovább fejlődve látványban és eredményességben is, hasonlóan pozitív hangulatban tudjuk értékelni a következő bajnoki szezont is!

Szécsi József