Alaposan felkészültek a BKV Előre ellen a tállyaiak, s ez is közrejátszott abban, hogy nyerni tudtak. Interjú Tóth Szabolccsal

Magabiztos győzelmet aratott a Tállya a BKV Előre ellen és ötvenszázalékos eredményével feljött a tizedik helyre. Tóth Szabolccsal a csapat egyik meghatározó játékosával beszélgettünk, aki két gólt szerzett a találkozón.

– A most zajló bajnokságban már több esetben is figyelemreméltó eredményeket produkáltatok. Döntetlent játszottatok Putnokon és Salgótarjánban, 7-2-re legyőztétek az újpesti tartalékokat. Jól sikerült a felkészülés, vagy a játékosállomány erősödött?

– A felkészülésünk olyan szempontból nem sikerült túl jól, hogy a sérülések ismét nem kerültek el minket, így karcsú kerettel vágtunk neki, de ettől eltekintve az egészséges játékosok teljes értékű munkát tudtak végezni. Az edzőmérkőzéseken az eredmények sem úgy jöttek, ahogyan azt szerettük volna, de szerencsére a bajnokság kezdetére sikerült összeszedni magunkat és egy putnoki pontszerzéssel tudtunk nyitni. A játékosállományra térve pedig, olyan játékosok érkeztek hozzánk, akik már szerepeltek magasabb osztályban, illetve van rutinjuk ebben az osztályban is, így mindenféleképpen erősítést jelentettek számunkra.

– Hogyan, milyen taktikával készültetek a BKV elleni meccsre?

– Tudtuk, hogy egy kemény és szervezett ellenfél látogat majd hozzánk a BKV személyében, ami a mérkőzésen meg is mutatkozott. Felkészültünk belőlük, a vezetőedzőnk személyesen is megtekintette a Kazincbarcika elleni mérkőzésüket, így fel tudtunk készülni a szöglet illetve bedobás variációkra. Természetesen hazai pályán csak is a győzelem volt az elfogadható.

– Alig félóra után már 3-0-ra vezettetek, aztán újabb harminc perc elteltével elolvadni látszott az előny, de a mérkőzés utolsó harmada megint csak a tiétek volt, kétszer is gólt értetek el. Milyen volt a mérkőzés képe? Ilyen különbséggel is megérdemelt a győzelem?

– Sajnos most is, mint ahogyan az Újpest II elleni meccsünkön, a több gólos vezetésünknél elhittük, hogy miénk a mérkőzés, így kezdtük átadni az ellenfélnek az irányítást, elkényelmesedtünk, amire most majdnem rá is fáztunk.  Tudtuk, hogy a második félidőben nekünk fog esni a vendégcsapat, így a második bekapott gól után megzavarodtunk. Jött egy 10 perces rövidzárlat, amikor kis híján kiegyenlítettek, de egy gyönyörű szabadrúgásgóllal sikerült növelni a különbséget, így megnyugodtunk és felszabadultabban futballoztunk, végül a mérkőzés végén sikerült feltenni az i-re a pontot. A mérkőzés képe alapján teljesen megérdemelt a győzelmünk, még ilyen különbséggel is, hiszen a meccs nagy részében mi játszottunk taktikusabban, és ami a legfontosabb, eredményesebben. Ezt az ellenfelünk vezetőedzője korrektül le is nyilatkozta, elismerte.

– Két gólt szereztél. Felelevenítenéd hogyan történt?

– Az elsőnél egy, az ellenfél által felívelt labdát sikerült a saját térfelünk felénél Sütinek (jövök egy kólával) megszereznie, majd kipasszolta nekem a jobb szélre és a félpályától megindulva négy embert kicselezve beverekedtem magam a tizenhatoshoz, ahol keresztbe vezettem a labdát, majd bal lábbal visszarúgtam a rövid alsó sarokba. A második gólomnál egy szép támadást építettünk fel a jobb oldalunkon, amihez felérve a tizenegyes pont magasságában megkaptam a labdát, letoltam az alapvonal felé, majd az ötös sarkáról sikerült elrúgnom a kapus mellett és a kapufa érintésével a hosszúban kötött ki a játékszer.

– Melyik poszton érzed igazán otthon magad?

– Amióta a felnőtt csapatba kerültem, azóta nagyrészt jobb szélső hátvédként  játszottam, ahol nagyon jól érzem magam, de előfordult, hogy a baloldalon kellett ugyanezt a feladatot ellátnom. Igazából a pálya mindkét szélén nagyon jól érzem magam, legyen szó a középpályáról, vagy a védelemről.

– Öt éve, az U-19 csapattól kezdve a Tállya labdarúgója vagy. Milyen az itteni futballközeg, s hogyan képzeled labdarúgó pályafutásod folytatását?

– Nagyon sokat köszönhetek Tállyának, nem csak mint csapatnak, hanem községnek is. Ugyan nem egy nagy településről beszélünk, de igyekeznek minél többen kijönni a hazai mérkőzésekre, hogy győzelemre segítsék a csapatot a buzdításukkal, ami nekünk játékosoknak plusz erőt ad. Maga a csapat közege számomra tökéletes, a társak jó játékosok és személyiségek egyaránt. Jó hangulatban telnek el az edzéseink, utazásaink, de kellő komolysággal végezzük a feladatainkat. A kérdés második felére válaszolva, terveim, álmaim vannak egyértelműen, mint mindenkinek. Nem titkolt vágyam, hogy magasabb osztályban is szeretném megmutatni, hogy mire vagyok képes. Nagyon sokat kell még fejlődnöm, minden szempontból. Most a legfontosabb dolog, hogy hozzásegítsem a csapatot a bent maradáshoz a jó teljesítményemmel, góljaimmal, gólpasszaimmal.

– Miként látod a Keleti csoport erőviszonyait, mely csapatok küzdenek majd a feljutásért, s kik lehetnek majd bajban?

– Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten gyengült a bajnokság, azzal, hogy a Nyíregyháza, Cegléd, illetve a Cigánd is feljebb lépett egy osztályt, de így kiélezettebbek lettek az erőviszonyok.  Még a bajnokság elején járunk, de szerintem a Jászberény, Kazincbarcika, Putnok illetve Rákosmente, valamint a Salgótarján küzdhetnek a feljutásért. Mindegyik csapat remek játékosállománnyal rendelkezik.  Azt, hogy kik lehetnek majd bajban, nehéz megjósolni, mivel minden megszerzett pont nagyon sokat számít majd a végelszámolásnál. Abban biztos vagyok, hogy egy-egy pontvesztéssel akár több helyet is vissza lehet csúszni a tabellán.

– Mire lehet képes a Tállya ebben a mezőnyben?

– Természetesen célunk a tavalyi évhez hasonlóan, idén is az NBIII-as tagságunk meghosszabbítása. Véleményem szerint, kellő koncentráltsággal, megfelelő hozzáállással, odaadással és az amatőr hibák elkerülésével ezen felül is teljesíthetünk és akár a középmezőnyben is végezhetünk.

Szécsi József