Akkor esünk ki, ha meghúzzák felettünk a vonalat! – Tihanyvári László, Majosi SE


A Majosi SE 2013-ban egyszer már kiharcolta az NB III-ba való feljutást, ám akkor a vezetőség anyagi és sportszakmai megfontolásból nem vállalta a magasabb osztályt. A 2019/2020-as „csonka” bajnokságot az első helyen zárta Tolna megyében a Majos, ezzel jogot szerezve az NB III Közép csoportban való indulásra. Az egyesület ezúttal úgy döntött, hogy vállalja a kihívást és az ezzel járó kockázatot. Huszonegy fordulót követően a csapat a 20. helyen telel, és az első – történelmi – győzelem még várat magára.

A nyereményeket a www.focifan.hu és Ferencz Zsolt ajánlotta fel.


Lukács József interjúja, amellyel részt vesz az Interjúversenyben

A kérdésekre Tihanyvári László vezetőedző válaszolt, aki 2017 óta irányítja a Majosi SE csapatát.

1. A Majosi SE történetének legnagyobb vállalása volt az NB III-ban való indulás. Azt kaptuk ettől az osztálytól, amit vártunk?

Annál még sokkal többet is! A fél-profi futball teljesen más dimenzió. A megyei I osztály és az NB III között óriási a szakadék anyagi és infrastrukturális vonatkozásban egyaránt. Ebből kifolyólag a csapatok és a játékosok jobb minőséget képviselnek, az egész bajnokság, a szervezeti struktúra jóval komplexebb. Tisztában vagyunk vele, hogy a tabellára való tekintettel most sok a kárörvendő és megmondóember, de számos pozitívum is származott az indulásunkból. Sikerült megtartanunk olyan játékosokat, akiket egyébként más megyei csapatok szívesen leigazoltak volna, és hiányposztokra tudtunk szerződtetni tehetséges fiatalokat a környékről. A sporttelep komoly fejlődésen esett át, új öltözők, orvosi szoba, fedett leláló, új kapuk, kerítés és kivilágított edzőpálya épült. Ez utóbbiak nem egy szezonra szóló beruházások, hanem hosszú távú befektetés a majosi futballba.


2
. Sajnos a történelmi győzelem egyelőre várat magára, hazai pályán 3, idegenben 1 döntetlen jelenti a pontszerzéseket. Maradt Benned hiányérzet?

Természetesen van bennem hiányérzet. A Kozármisleny, a Szeged és az Újpest II. ellen az utolsó percekben hagytunk ki olyan ziccert, ami a győzelmet eredményezte volna. Hódmezővásárhelyen érvénytelen gólt kaptunk, rutintalanságunkból kifolyólag csúszott ki a pont a kezeink közül a Szekszárd, a Rákosmente és az ESMTK ellen is. 14 pontunk lehetne, sokkal könnyebb helyzetben várva a tavaszt. Persze tudjuk, hogy a futballban a „ha” nem játszik.

3. A bajnokság egyik legpechesebb csapata vagyunk, ami a sérüléseket illeti. Volt olyan időszak, hogy a 23 fős keretből 9 játékos is sérült volt. Ez balszerencse, vagy a nagyobb terhelés számlájára írható?

Voltak egyéb gondok is a sérüléseken kívül. Hódmezővásárhelyre utazva 15 (!) sérült és/vagy eltiltott játékosunk volt. Öt ifistával utaztunk, közülük ketten a kezdőben kaptak helyet úgy, hogy előtte még a megyeiben sem volt felnőtt bajnoki meccsük. Extrém sérüléshullám söpört végig a csapaton, és sajnos nem 1-2 napos kihagyásokról volt szó. Bordatörés, vakbélgyulladás, tokszalag szakadás, porcleválás, keresztszalag szakadás, teljes külső bokaszalag szakadás, lovaglóizom sérülés „színesítette” a palettát, 6-7 alapember is kiesett így. A sérülések nem ütközéstől, vagy az ellenfelek belépőitől keletkeztek, sokkal inkább a szokatlanul nagy terhelés miatt. Az NB III-ban 4 hónap alatt 21 bajnokit és további MK meccseket kell játszani, ami nem normális dolog ezen a szinten.

4. A koronavírus miatt sajnos az utolsó 4 bajnokit zárt kapuk mögött játszottuk, milyen érzéseket keltett Benned, illetve a csapatban ez a szituáció?

A foci olyan nézők nélkül, mint a húsleves fűszer nélkül! A zárt lelátók nemzetközi szinten is rányomják bélyegüket a játékra, sokkal több a meglepetés, hiszen a szurkolók 12. játékosként sokszor a győzelmet jelenthetik a csapatoknak. Én védtem közel 10.000 ember előtt a pályafutásom során, mégis hihetetlen jó érzés volt közel  ezer szurkoló előtt fogadni például az első hazai bajnokin a Taksonyt. Mindezt annak ellenére mondom, hogy súlyos vereséget szenvedtünk. Van, ahol az NB I-ben nincs ennyi szurkoló a bajnokikon.

5. Úgy tűnik, hogy az 5-4-1-es formációval megtaláltad az ideális taktikát, de várható erősítés a télen ennek tökélesítése céljából?

Mivel nem mi dominálunk a mérkőzések többségében, ezért kénytelen voltam a biztos védekezésből való kontrákra alapozó taktikában bízni. A szezon elején próbálkoztunk feljebb tolt védelmi vonallal, korai letámadásokat vezényelni, de védekezésben így mindig találtak rajtunk rést, és az első hibát általában követte a többi. A hadrendet mindig a játékosállomány határozza meg, de a sérültek és az eltiltottak hiányában sokszor meg volt kötve a kezem a variációkat illetően. Sajnos sosem tudjuk meg, hogy milyen eredményekre lettünk volna képesek teljesebb kerettel, ha kevesebb a sérült, az eltiltás. Mindenképpen szeretnénk erősíteni a télen, megvannak a lehetőségeink erre vonatkozóan, dolgozunk rajta, és nagyon várjuk a sérültek felépülését is.

6. Az NB III Közép csoport 16-20. helyezett csapatai biztosan kiesnek a szezon végén. “Fél szemmel” már a jövő évi megyei bajnokságra készülünk? Hol látod a csapatot a következő szezonban? Sikerülhet egyben tartani a jelenlegi gárda magját?

A Majosi SE egy olyan csapat, amely sohasem adja fel! Bárhogy alakul a bajnokság, az utolsó fordulóban is teljes erővel fogunk küzdeni, és csak akkor esünk ki, amikor meghúzzák felettünk a vonalat! Már most azon dolgozunk, hogy olyan csapatot építsünk, amely kiesés esetén újra eséllyel pályázhat a feljutásra. Nem elégszünk meg a megyei osztállyal, most hogy belekóstoltunk az NB III-ba. Fantasztikus érzés kitűnő létesítményekben, minőségi csapatok, játékosok ellen játszani. Az állóvíz, a langyos középszer, a megelégedettség az eredményesség legnagyobb ellensége.

A versenysport lényege a mind jobbá válás, a minél magasabb szinten való jó teljesítmény, ez a Majosi SE hitvallása!  

A képek forrása: www.teol.hu

Be the first to comment

Leave a Reply