Lehetne valaha zárt ligás a magyar labdarúgó bajnokság?


Egy zárt ligás labdarúgó bajnokság rendszere tavaly az európai Szuperliga ötletekor is felvetődött, de ismerős lehet azoknak is, akik az amerikai nagy ligák egyikét követik figyelemmel. Mi szól a zárt ligás rendszer mellett és mi szól ellene – és működhetne ez valaha a magyar fociban?

(Ha amerikai ligákra, európai focira vagy éppen a magyar bajnokságokra fogadnál, akkor regisztrálni itt tudsz.)

Mit jelent a zárt ligás rendszer?

A zárt ligás rendszer alapvető ötlete meglehetősen egyszerű. Mindössze annyit jelent, hogy egy adott liga csapatai nem változnak az évek során. Nem esnek ki a topbajnokságból akkor sem, ha az utolsó helyen végeznek, és nem jutnak tovább az alsóbb bajnokságokból akkor sem, ha ott bajnokok lesznek. Ilyen rendszert láthatunk az amerikai topligák, az NFL, NBA, MLB, NHL és az MLS esetében is, de az európai Szuperliga is félig-meddig zárt liga rendszerre épített volna. (Bár itt lettek volna kvalifikációs helyek „félretéve” új csapatok számára is.)

A zárt ligás rendszer remekül működik az amerikai bajnokságok számára – ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában és Magyarországon ez valaha is működhetne a fociban. Sőt, azt sem jelenti, hogy egyik rendszer jobb lenne a másiknál.

Az európai foci és az amerikai ligák rendszere alapvető különbségekkel rendelkezik

Egyrészről a bajnokságok alapvető rendszerében is nagy különbségek vannak. Az amerikai ligák esetében a ligák egyfajta „anyavállalatai” a kluboknak, míg az európai futballklubok mind önálló szervezetként működnek. Ez a kollektív rendszer az amerikaiak esetében pedig nagyon sok egyéb részletre is kihat a bajnokságban. Hatással van például arra, hogy a fiatal játékosok, hogy kerülnek be a ligákban (erre különböző „draft” szabályok vannak a különböző ligákban). De arra is kihat, hogy maximálisan mennyi pénzt költhetnek a csapatok is, mely a verseny kiegyenlítését hivatott elérni.

De nagy különbségek vannak a játékosok fizetéseiben és a transzferrendszerben is. Az európai topligák játékosai általánosságban jóval több pénzt keresnek, míg az amerikai rendszerben ez erősen korlátozott még a sztárjátékosok esetében is. De a transzferdíjak rendszere is teljesen más, mely alapvetően határozza meg az európai futballklubok pénzügyi helyzetét.

Végül, de nem utolsó sorban pedig történelmileg teljesen máshogy alakult ki a két bajnokság rendszere. A kieséses bajnokságok már több mint 100 éve alapjaiban határozzák meg az európai futballéletet. Az országok nemzeti bajnokságai motiváltak arra, hogy egy-két csapatuk különösen erős legyen, hiszen ezek a csapatok kapnak aztán arra lehetőséget, hogy az európai topversenyekben vegyenek részt – legyen az éppen a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga. Az európai nemzeti labdarúgó-bajnokságok rendszere úgy lett kialakítva, hogy a legjobb csapatok egyszerre kell, hogy helytálljanak a hazai és az európai porondon is.

Mindkét rendszer érdekes – de egyik sem jobb a másiknál

A hazai ligák nem engedhetik meg maguknak azt, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat a már kialakult „nagy” és „kiscsapatok” között, hiszen így elveszíthetnék előnyüket az európai piacon. Jelen formában azonban semmiképpen sem állhatnának át a zárt ligás rendszerre, hiszen ahhoz komoly változtatásokat kellene eszközölni a játékospiacon, az európai versenyek rendszerében vagy éppen a bevételek megosztásban is. Az amerikai rendszerben a kiegyenlített versenyen van a hangsúly, míg az európai fociban megszokott és szinte elvárt is a különbség a tabella eleje és hátsó fele között.

A rövid, tömör válasz tehát ez: jelen formájában semmiképpen nem működhetne az európai futball bajnokságok esetében a zárt ligás rendszer. Ennek ellenére mindig érdemes megismerkednünk más bajnokságok felépítésével, hiszen sokat tanulhatunk belőle, mind európai, mind amerikai szemmel.

Be the first to comment

Leave a Reply