A bajnokesélyestől igazolt a Balassagyarmat. Interjú Honti Attilával

 

 

Hivatalos oldalán jelentette be az Érdi VSE NB III-as csapata, hogy két és fél év után távozik az együttestől a jobbhátvéd Honti Attila, aki az NB III Keleti csoportjának tizenkettedik helyén álló Balassagyarmati VSE-nél folytatja pályafutását. 

A jobbhátvédként és középpályásként is bevethető 24 éves labdarúgó egy éve, a Martonvásár elleni utolsó felkészülési mérkőzésen hátsó keresztszalag-szakadást szenvedett, s csak november közepén, a Puskás Akadémia FC II ellen térhetett vissza. Új csapata színeiben pedig rögtön első felkészülési mérkőzésén megszerezte első gólját is, miután az FC Dabas ellen egy kipattanót pofozott a kapuba.

– Sajnálattal tudatjuk, hogy két és fél szezon után távozol Érdről. Milyen volt ez a két és fél szezon, ami jobban mondva inkább másfél volt…

– Sajnos a sérülés közbeszólt, szóval valóban ez a két és fél év, inkább másfél volt. Szerintem mindenki tudja, hogy Érden remek közösség van, élmény volt minden perc, amit ott töltöttem. Nagyon jó volt a csapat, a vezetőséggel való kapcsolat. Sajnos a sérülésem közbeszólt, eldöntötte a sorsomat, mert nem engedhetem meg magamnak azt, hogy ne játsszak és most sokkal egyszerűbb egy olyan csapathoz igazolni, ahol biztosan játszani fogok, mint hogy megküzdjek a helyemért. De félreértés ne essék, ha egészséges lennék és nem lett volna a sérülés, egy pillanatig sem gondolkoznék, hogy megküzdjek a helyemért, de most, miután nem játszottam egy évig, nem vagyok abban a szerepben, hogy tudjak harcolni, úgyhogy a váltás tűnt a legjobb megoldásnak.

– Az első szezonodban 38 meccsből 32-szer kezdőként számolt veled Limperger Zsolt, aztán tavaly egy félszezon tizenhét meccséből tizenkétszer kezdőként, kétszer csereként léptél pályára. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra, a közösségre, az ezüstéremre?

– Szerintem a csapat motorja maga a közösség, egy olyan erős mag van, hogy olyan, mintha az ember haza járna. Az egész közeg egy nagy család – mindenkit beleértve.

– Mi volt az oka a váltásodnak? Említetted, hogy a sérülés, de ez ennyire befolyásolta azt?

– A sérülés és Szanyó Károly szerepe, hogy ő lett Balassagyarmaton az edző, az ő neve garancia arra, hogy jó munka fog folyni és, hogy őszinte legyek, volt bennem valami érzés, hogy itt az ideje a váltásnak, de ez csak személyes érzés.

– Gondolom, az új edző személye elég okot adott arra, hogy oda igazolj, illetve mit vársz magadtól a Keleti csoport tizenkettedik helyén álló csapatban?

– Ő volt maga az ok. Elég rosszul szerepeltek eddig, de a saját elvárásom, hogy minél többet és jobban játsszak és visszanyerjem azt a formámat, amilyenben a tavalyi sérülésem előtt voltam és ha visszanyertem, akkor tovább építsem. A csapatnak pedig nyilván minél több mérkőzést kellene nyerni. Tizenkettedik helyen állunk, ennek következményeképp tizenkét játékost kitettek onnan, úgyhogy nagy tisztogatás volt. Az elmúlt néhány napot ott töltöttem és nagyon tetszik a hozzáállásuk. Meccsen még nem láttam őket, de edzésen küzdeni, hajtani kell és ez bizakodásra ad okot.

– Láthatunk még Érden a jövőben?

– Nagyon szépen váltunk el, úgyhogy nem kizárt, ha az élet úgy hozza, boldogan visszatérek Érdre. Minél sikeresebb szereplést! Remélem, megnyeritek a bajnokságot!

Az interjút készítette a www.erdivse.hu